Légi felvétel a városról, középen a Dóm tér a Fogadalmi templommal.
A szegedi Fogadalmi templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Helyén az 1920-as évekig a XVIII. századi barokk Demeter-templom állt. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, csak 1923-ban tudták folytatni, a Demeter-templomot pedig 1925-re bontották le teljesen. A Fogadalmi templomot 1930. október 24-én szentelték fel Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében. A csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi Egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. Köré épült a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával 1929-1932-ben. A tér a Szegedi Szabadtéri Játékok helyszíne 1931 óta. Árkádjai alatt a Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) áll a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjaival. Alapját Stróbl Alajosnak, a XIX.-XX. század fordulója egyik legjelentősebb szobrászának hagyatéki anyaga képezi.