A Balatonfüredi Hajógyár két új gyártmánya, egy tűzoltóhajó és a Kecskemét vontatóhajó a Sió csatornán Siófoknál.
Balatonfüredi Hajógyár: Az 1948-ban államosított Balatoni Hajózási RT Hajóépítő Üzemének újjászervezésével jött létre 1950-ben. Legnagyobb személyszállító hajója, a Beloiannisz, 1952-ben épült. Export megrendelésre 10 darab tengerparti motoroshajót gyártott le, hazai használatra vitorláshajókat készített, 1953-tól új típusok fejlesztésével is foglalkozott. Itt készültek a folyami uszályok, vontatóhajók, majd tankuszályok, melyeket a Sió-csatornán juttattak el a Dunára. 1956-ra két csarnokában közel 600 fő dolgozott, tervezőgárdája 15 főből állt. 1956 után a gyárban készültek döngölős jégtörők, kikötői vontató-jégtörők, kitűzőhajók, tanyahajók és kavicskotró elevátorok is. 1962-től a Magyar Hajó- és Darugyár keretében MHD Balatoni Gyáregységeként működött tovább. A Sió-csatorna Siófoknál, a 33 dpkm-nél ágazik ki a Balatonból, majd 120,8 km hosszan, a Mezőföld déli részén a Somogyi-dombság és a Hegyhát lankáinak szélén kanyarog, majd a Sárköz északi részén a Gemenci-erdő mellett, az 1497,1-es folyamkilométernél éri el a Dunát. Kilométerszelvényeinek a számozása a dunai torkolattól kezdődik. A meder esése átlagosan 14,5 cm kilométerenként, szélessége 20 és 30 méter, mélysége 0 és 8,8 méter között váltakozik. A víz sebessége függően a siófoki vízeresztéstől és a Duna visszaduzzasztó hatásától, 0,5-4 km/h lehet. A csatorna vízállása nem egyenletes. Felső folyásában jelentősebb vízmennyiség csak akkor van, ha Siófoknál a zsilip is nyitva van és a Balatonból vízeresztés történik. Alsó folyása főként a Kapos-folyó vízhozamától függ. A Sió-vízrendszer (Zala, Balaton, Sió, Kapos, Sárvíz) együttes vízgyűjtő területe: 14.728 km2. A Sió-csatorna összeköttetést teremt a Balaton és Európa mintegy 9.000 km hosszú víziút rendszere között.