Festő szakos hallgató alkot egy aktmodellt mintázva az Epreskert egyik műtermében. A Magyar Képzőművészeti Főiskola tanulóinak szobrai hosszú évek óta díszítik a főiskola parkját. Az Epreskert műteremházak és szobrok hangulatos ligete a Bajza utcában.
A Terézvárosban elhelyezkedő Epreskert nevét az itt található Eperfás ligetről kapta. Területén először - a Mintarajztanoda keretein belül - az 1. számú Festészeti Mesteriskola nyílt meg Benczúr Gyula vezetésével 1882-ben, majd 1887-ben Lotz Károly 2. számú Festészeti Mesteriskolája és Stróbl Alajos Szobrászati Mesteriskolája kezdte meg működését. Az első épület 1884-ben épült fel Benczúr Gyula műteremházaként, melyet Lotz és Stróbl műtermei követtek. Az iskolák 1921-ben olvadtak be az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola szervezetébe. Az Epreskertben dolgozott többek között Huszár Adolf, Lotz Károly, Székely Bertalan, Feszty Árpád, Zala György és Schikedanz Albert. Ma a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik, itt találhatóak az egyetem műtermei, és a Parthenon-Fríz terem, a Szobrászati Tanszék kiállítóterme.