Sápszki János öntő az ércpénzhez szükséges alumínium és ötvözeteinek olvasztását végzi az Állami Pénzverdében, az üst mellett.
Állami Pénzverő (VIII. Üllői út 102.): elődjét, a körmöcbányai pénzverőt Károly Róbert király alapította a XIV. században, ez 1918-ban települt Budapestre. Működését a MÁVAG-ban, majd a csepeli Weiss Manfréd Gyárban folytatta. 1922 májusától a pénzgyártás az infláció miatt szünetelt. A konszolidáció után Magyar Királyi Állami Pénzverde néven 1926-ban kezdték meg az új pénznem, a pengő verését az előző évben felépült Üllői úti épületben, egy átalakított lovassági laktanyában. 1946-ban kibocsátották a forintot. 1949. február 1-jétől Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat. 1950-től tevékenységi köre kiterjedt az ékszergyártásra és a díszműkészítésre is. Ötvös lánckészítő, gyémántcsiszoló, divatékszer-, jelvény- és éremgyártó, valamint galvanizáló üzemrészekkel bővült. A rendszerváltás után két részre osztották, a pénzveréssel foglalkozó Magyar Pénzverő Rt. 1998 óta a Magyar Nemzeti Bank 100 %-os tulajdona.