Tetőfedő munkások készítik a Pesti Vigadó tetőszerkezetének lemezfedési munkáit.
Pesti Vigadó: A Pesti Vigadó Budapest belvárosában található műemlék, turisztikai látványosság és művészeti rendezvényközpont. Az építkezés 1829-ben Pollack Mihály tervei alapján indul el, majd 1833-ban készület el és nyílt meg az akkor még Redoute névre keresztelt épület az későbbi Vigadó elődje, a pesti klasszicista építészet csúcsteljesítményeként. 1842-ben itt nyílt meg az Első Magyar Iparmű-kiállítás. A Redoute rövid pályafutása 1849-ig tartott, amikor az osztrák várvédők ágyútüzének áldozatává vált, s jelentős részben megsemmisült. Az újjáépítéssel 1859-ben Feszl Frigyest bízták meg, s az új palotát, amellyel a tervező magyar stílust akart megteremteni, végül 1865-ben, mint Pesti Vigadót adták át. A II. világháborúban a Vigadó épülete súlyosan megsérült, s kétségessé vált az épületrom jövője. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetői inkább szocreál stílusú épületmonstrumot szerettek volna emelni az elpusztult szállodasor és a Vigadó helyére, s meg is születtek a tervek a műemléki lépcsőház elbontásával. Végül 1954-ben a Vigadót felvették a műemlékjegyzékbe, így a lépcsőház, a hármas teremsor és az előcsarnok megmenekült, csak az oldalhomlokzat lebontását fogadta el a műemlékes és építész szakma. . Az ötvenes évek végén engedélyezték egy háromezer fő befogadására alkalmas koncertterem megtervezését is azzal a kikötéssel, hogy a Vigadó műemléki részébe helyezzék el a lebontásra ítélt Nemzeti Szalon funkcióit is. A megsérült homlokzatot végül 1966-ban rekonstruálták. Lebontották a korábban helyreállított déli oldalszárnyat, a földszinti helyiségeket harsány színűre festették a faragott oszlopok egy része betonköpenyt kapott. Az eredetileg a nagyterem fölé helyezendő Nemzeti Szalon kiállítótermét a korábban kávéházként üzemelő földszinti területre helyezték, így jött létre gyakorlatilag a Vigadó Galéria. A kivitelezés azonban olyan bonyolult lett volna, hogy inkább gipsztestekbe helyezett égők kerültek elhelyezésre, amivel a terem 5 méterrel alacsonyabbá vált. A munkálatok csak 1976-ra fejeződtek be, ekkor kezdődhetett a festészeti restaurálás. A felújítás után a Vigadó 1980-ban nyitotta meg kapuit. Nem bálteremként, hanem reprezentatív kiállítóhelyként, szórakoztató központként, ahol komoly- és könnyűzenei koncertekre is sort keríthettek. Az épületet 2004-ben be kellett zárni, ekkor pedig már a műemléki szempontokat figyelembe vevő, az eredeti állapotokat visszaállító felújítás vette kezdetét. 2011-ben megalkotott alaptörvény értelmében a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté alakult át, majd két évvel később megkapta a Műcsarnok és a felújítása végéhez közeledő Pesti Vigadó tulajdonjogát.