A kamalduli remeteség egyik cellaháza.
A 17 cellaházból, rendházépületből és a remeteség szívében magasodó, egykori templom megmaradt tornyából álló barokk műemlékegyüttes kiemelkedő emlékünk. 1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le. Pilgram koncepciója nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben félbe maradt építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a lakok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi. 1782-ben II. József császár a kontemplatív rendeket – köztük a kamalduli rendet is – feloszlatta. 1806-ban gróf Esterházy Károly megvette a birtokot és a területet bérbe adta. Az itt berendezett manufaktúra a környék legnagyobb posztógyáraként működött, a cellaházakban ekkor munkások laktak, az egyikben iskolát rendeztek be. 1810-ben a templom leégett. Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság.