Gerő Richárd lakatos, alapszervi párttitkár és Kotráncz Miklós asztalos, a Ganz Vagongyár munkásai az utolsó simításokat végzik a földalatti gyorsvasút első kocsiján.
A svájci származású Ganz Ábrahám 1845-ben beindított öntödéje a századfordulóra Magyarország egyik legnagyobb, külföldön lévő gyáregységgel is rendelkező vállalatává fejlődött. A Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár konszernt 1946-ban államosították, három évvel később leválasztották a Ganz Villamossági Gyárat és a Ganz Hajógyárat, míg a fő profilt a Ganz Vagongyár vitte tovább. 1959-ben hozták létre a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárat, ahol dízel- és villanymozdonyokat, motorvonatokat, villamosokat, turbinákat, szivattyúkat, híd- és vasszerkezeteket állítottak elő. A vállalat 1988-ban megszűnt, létrejött hét utódvállalat, négy leányvállalat és három közös vállalat. A földalatti gyorsvasút (Metró) megépítéséről a Minisztertanács 1950-ben hozot rendeletet: "A kelet–nyugati fővonal építését 1950-ben kell megkezdeni és az építkezést úgy kell ütemezni, hogy a Népstadion és a Sztálin-tér (Deák-tér) közötti szakaszon a forgalom már 1954-ben meginduljon, az egész fővonal pedig 1955-ben készüljön el."