A soproni Tűztorony: a várostorony 61 méter magas, köralakú alapja az Árpád-korból, felső része 1676-ból való. A jobboldali erkélyes épület a Gambrinus-ház a XV. századból, rokokó ablakpárkányai a XVI. századból valók.
Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó hengeres része római falmaradványokra épült, a 13. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os tűzvész után kapta. A tűztorony őrei fontos feladatot láttak el: jelezték a tüzet, éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal. Jelezték, ha idegen katonák, vagy idegen bort szállító szekerek közeledtek a város felé. A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonora királyné ajándéka az 1622. évi országgyűlés és királyné koronázás emlékére. Végleges helyére, a torony tetejére, csak a tűzvész után került. 1893-ban, amikor a régi városházát lebontották, a torony alapjai meginogtak, Sulek Frigyes építész tervei alapján a széles kapu befalazásával erősítették meg az épületet. A torony a hűség jelképe is: 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és nyolc község a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. Ennek emlékére készült 1928-ban a barokkos kapukeret Hikisch Rezső tervei alapján. A felette elhelyezett szoborcsoport, Hungária előtt hódoló soproniak, Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása.