Budapest látképe előtérben a Lánchíddal és a Dunával, a háttérben a Parlament épülete, a Kossuth híd (k) és a Margit híd (hátul).
Országház: az eklektikus stílusú épület 1885-1904 között épült Steindl Imre tervei alapján. Külsejét 88 szobor díszíti: a hét vezér, uralkodók, erdélyi fejedelmek, hadvezérek alakjai. 2000-től itt őrzik a Szent Koronát és a többi koronázási jelvényt. A Lánchíd a főváros első állandó hídja, építése gróf Széchenyi István kezdeményezésére kezdődött. Az ünnepélyes alapkőletételre 1842. augusztus 24-én került sor. Tervezője Tierney William Clark, építője Adam Clark volt. 1945. január 18-án a visszavonuló németek felrobbantották, az újjáépített hidat 1949. november 20-án adták át a forgalomnak. Margit híd: építéséről az 1870. évi X. törvénycikk rendelkezett. 1876-ra épült fel a francia Ernest Gouin francia mérnök tervei alapján, április 30-án adták át a forgalomnak. A pilléreit díszítő szobrokat a szintén francia Thabard készítette. 1944 novemberében az első pesti nyílás tisztázatlan körülmények között, a csúcsforgalomban felrobbant, a másik két nyílás is a Dunába zuhant. 1945. január 18-án a németek a három budai nyílást is felrobbantották. Az ostrom után a Ganz gyár tervei alapján építették újjá, teljes szélességében 1948. augusztus 1-jén adták át, de már 1947 novemberétől járható volt. Kossuth híd: a második világháborúban felrobbantott budapesti Duna-hidak részbeni pótlására felépített, a Kossuth és Batthyány tér közötti egykori ún. félállandó híd. Mistéth Endre tervei alapján épült, a forgalom előtt 1946 januárjában nyitották meg. 1946. augusztus 20-ig, a Szabadság híd megnyitásáig az egyetlen budapesti híd volt. 1957-ben forgalmon kívül helyezték, majd 1960-ban lebontották.