Kilátás a Millenniumi emlékmű felállványozott emlékoszlopáról az emlékmű jobb oszlopcsarnokára, melyben Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos (b-j) szobrai, fent jobb sarkán a Tudás és Dicsőség allegorikus bronzszobrai állnak, a Városligeti-tó partján jobbra a Műjégpálya épülete, a tó túlsó partján, balra a Vajdahunyadvár áll.
Az ország első korcsolya-egylete, a Pesti (majd Budapesti) Korcsolyázó Egylet 1869-es megalakulásával egy időben nyitották meg az első fővárosi korcsolyapályát a Városligeti tavon. A műjégpálya első korcsolyacsarnokát Lechner Ödön tervei alapján építették az 1870-es években. A többszörös bővítésen átesett épület mai formáját 1944 után nyerte el. 1926-ban az épület tulajdonosa, a Korcsolyázó Egylet műjégpályát építtetett. Európa első műjégpályáját 1926. november 26-án nyitották meg. A Millenniumi vagy Ezredéves emlékművet 1896-ban kezdték építeni, a honfoglalás ezeréves évfordulóján zajló hatalmas építészeti és városfejlesztési beruházás részeként. Tervezője és kivitelezője Zala György szobrász és Schikedanz Albert építész volt. Központjában, a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja, ahogyan a legenda szerint az államalapító Szent István király álmában megjelent. A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. Gábriel alakja elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is. Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezéreinek lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak és politikusainak bronzalakjai állnak. A városligeti tó mai képét a millenniumi ünnepségekre alakították ki. 1896-ban a Városligetben tartott ezredéves kiállítás előkészítő munkálatai során a Rákos-patak vizét a tóba vezették, ezzel egyidejűleg feltöltötték a tónak a Nádor-szigetet körülölelő K-i mellékágát. 1908-ban a főváros lebetonoztatta a tó medrét. A tó feletti híd a milleniumi kiállításra készült el Zelinski Szilárd tervei, Korb Flóris és Giergl Kálmán kivitele szerint. A tó ma nyáron csónakázótó, télen K-i részében a Műjégpálya működik.