A Bánffy-kastély részlete a kalotaszegi, Kolozs megyei településen. Elődje, a XIV. században épült vár a nagyváradi és a gyulafehérvári püspökség birtokában volt. Többször cserélt gazdát. A Bánffy család tulajdonába a XVIII. század elején került. A félig romos várat 1738-ban Bánffy Dénes építtette újjá a belsővárból kastélyt alakítva ki. Utolsó gazdája, Bánffy Katinka 1948-ig lakott benne. Unokája, örököse a Kanadában élő történész professzor az épület helyreállítását tervezi, miután 12 éve visszaigényelte a román államtól.
Wass-Bánffy kastély északkeleti saroktornya látható elől, mögötte az északnyugati saroktorony. 1246-ban IV. Béla király kivonja Gyalut a vajdai joghatóság alól Gallus püspök javára. Gyalu lett az erdélyi püspökség egyik központja. 1345-ben Szécsi András gyalui püspöki udvarháza. 1428-ban castrum lett. 15-16. században a reneszánsz jegyében újították át az épületet. Reneszánsz hatásoknak köszönhetően terjedt el a szabályos alaprajzú négy sarokbástyás épülettípus. A gyalui kastély esetében egy négyszög alaprajzú kastélyudvar köré különböző szélességű épületszárnyak vannak kiépítve. Sarkokon észak és dél felöl egy-egy kerek keleten egy kisebb átmérőjű kerek, nyugaton hatszög alaprajzú. Ezekben helyezték el a lakóhelyiségeket. A kastély főkapuja a délkeleti-i oldalon az épület középtengelyétől eltérő tengelyben nyílik. A homlokzatok alapegységeire a szimmetrikusan elhelyezett tengelyek, ill. a vízszintes tagolás jellemző. A homlokzat kaputornyai négy fiatornyos sisakkal ellátott, amelyek a tulajdonos hatalmát hivatottak kifejezni. 1605-ben Bocskai István vette át a várat. Bánffy Dénes miután 1831-ben leégett az épület a régi alapokra 1830/40 körül romantikus külsővel építi fel az új kastélyt. Műemléki nyilvántartási számmal rendelkezik az összes épület a birtokon.