Öt fiatal fiú figyeli az asztali foci-versenyt a Vajdahunyad utcai úttörőházban.
1951. január 13-án a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága tájékoztatót hallgatott meg arról, hogy sikerült a Pamuttextil Kultúrházát felépíteni. A tervezést az Általános Épülettervező Vállalat építész tervezője, Módos Ferenc, a kivitelezést (és a későbbi bővítéseket is) a Középületépítő Vállalat végezte. 7515 négyzetméteres telken, 2100 négyzetméteren épült fel a ház. Akkor 17 kisebb helyiség és egy korszerűnek mondható, 600 fős színházterem állt. A Fehérvári út és a Budafoki út mentén sorakozó üzemek határozták meg a látogatók körét. Akkor az intézmény még Pamuttextil Művelődési Ház néven futott, és a gyár tartotta el, önkormányzati vagy állami támogatás nélkül.1955 január 1-től a kerület másik három textil üzemét, a Lóden posztógyárat, a Linum Lenfonót és a Duna Selyemgyárat is bevonták a kultúrház üzemeltetésébe.1959 április 30-ával a SZOT intézkedésére az intézmény kikerült az üzemek irányítása alól, és nevet is váltott: Szakszervezetek Kultúrotthona lett. Megújultak a gyermekfoglalkozások, kézimunka, biológia, barkács szakkör, balett és zongora tanfolyam indult - hogy csak néhányat említsünk. A Pamuttextil könyvtára is visszaköltözött. 1959 végén már 4386 kötettel álltak az olvasók rendelkezésére. 1961 decemberében összevonták a Dohány utca 32. alatti Egressy Klubot, a Népköztársaság útja 101. alatti Fővárosi Népművelési Tanácsadót és a Fehérvári út 47. alatti Szakszervezetek Kultúrotthonát - ekkor kapta meg az összevont intézmény a Fővárosi Művelődési Ház (FMH) nevet. A ház névváltásai 1951 december 21: Pamuttextil Művelődési Ház 1954 november 1: Dallos Ida Kultúrház 1959. április 30: Szakszervezetek Kultúrotthona 1961. december: Fővárosi Művelődési Ház 1979. március 19: Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Háza 1993: SZMMIE Fővárosi Művelődési Háza 2000: TEMI Fővárosi Művelődési Háza