Dongó Kálmánné, a Pesterzsébeti Kötöttárugyár főtechnológusa a nyári szezon új ruhamodelljeit mutatja. A gyárban naponta 12500 ruhadarabot készítenek, melynek 20 százalékát a nyugati és keleti országokba exportálják. Az új termékek pamutból és nyomott banlonanyagból készülnek.
A Hazai Kötszövő Ipar céget Lehr Frigyes pesterzsébeti lakos alapította 1922-ben. Kezdeti profilja: olcsó pamut kötöttáruk, pulóverek, kötött kabátok gyártása. Az üzem bővítés céljából 1934-ben megvásárolta egy pesterzsébeti ingatlant, a Török Flóris utcában, ahol fennállásáig működött. A II. világháború alatt a vállalat hadiüzemként működött, a hadseregnek szállította termékeit (főleg kötött mellényeket). 1946-ban az akkor alakult Textilipari Dolgozók Termelő Szövetkezetének adták bérbe. 1949-ben a gyár az államosítás követően felvette a Pesterzsébeti Kötöttárugyár Nemzeti Vállalat nevet. 1961. január 1-jével a könnyűipari miniszter elrendelte a Pesterzsébeti Kötöttárugyár és a Habselyem Kötöttárugyár összevonását. Az új vállalat a Habselyem Kötöttárugyár nevet vitte tovább, de központját a pesterzsébeti telephelyen alakította ki. Pesterzsébet: 1897-ben Erzsébetfalva és Kossuthfalva soroksári telepek együtt Erzsébetfalva néven, önálló községgé alakultak. 1919-ben a község a Leninváros nevet viselte. Erzsébetfalva 1923-ban város lett, neve 1924-ben Pesterzsébetre változott. 1932-ben Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója alkalmából átnevezték Pestszenterzsébre. 1950. január 1-én Soroksárral együtt Budapest XX. kerületének része lett, Az 1950-90 között a kerületre, illetve a városrészre használták a Pesterzsébet elnevezést. 1992-ben Soroksár 1994-ben önálló, a XXIII. kerület lett. 1999-ben a városrész elnevezését harmadszorra Pesterzsébetre változtatták. Banlon: gyapjúszerű szintetikus szál, illetve a belőle készült szövet.