Hétvégi forgalom a Margit hídon; villamosok, motorok, személygépkocsik és járókelők a Szent István körút torkolatában.
Nagykörút: A Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi híd pesti hídfőjéig tart (4141 m); az elnevezés használatban van a Margit körút, Alkotás utca és a Villányi úttal kiegészített teljes, Budát is érintő kör megnevezésére is. A Nagykörút a 19. század második legnagyobb városépítési alkotása volt Budapesten; itt indult meg a város első villamosjárata 1887-ben a Nyugati tér és a Király utca közötti szakaszon. Különböző részei főként azokról a belső kerületekről kapták nevüket, melyen áthaladnak. 1937- Szent István körút (1870-1937 Lipót körút) 553 m; 1882-1950 és 1990- Teréz körút (1950-1990 Lenin körút) 1054 m; 1875-1950 és 1990- Erzsébet körút (1950-1990 Lenin körút) 764 m; 1875- József körút 1223 m; 1875- Ferenc körút 556 m. Szélessége teljes hosszában 45 m. Margit híd: Budát Pesttel összekötő, 607,6 m hosszú és 25 m széles, kétcsuklós, acélszerkezetű ívhíd. Építését 1870-ben rendelték el. Tervezője Ernest Goüin francia vállalkozó mérnök. A fakocka burkolatú, 16,9 m széles vasszerkezetű hidat 1876. április 30-án adták át. Az 1879-ben indított lóvasutat 1894-ben villamosközlekedés váltotta fel. A margitszigeti szárnyhidat 1900-ban adták át. A pillérek homlokzatait díszítő, hajóorron álló emberalakokat ábrázoló szobrokat Adolphe Thabard párizsi szobrászművész készítette. Az 1944-45-ös robbantásokat követően csupán a híd pillérjei és a szárnyhíd maradtak épen. Az 1947-48-as rekonstrukció során számos szerkezeti és díszítő elem nem került helyreállításra. A 2009-2011 között zajló felújítás során számos szerkezeti változtatást és újítást hajtottak végre a Margit hídon; kerékpárutat és az eredeti hídra emlékeztető díszítést kapott, továbbá sor került a műemlékek pl. a vámházak felújítására is. A szobrok felújítása és pótlása 2014-ben fejeződött be.