Nemzeti Fotótár
Megállítjuk az időt
Magyarországi képek - Budapest
Budapest, 1967. május 21.
Légi felvétel a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) területéről a Városligetben. A háttérben a Városligeti-tó, balra a korcsolyacsarnok, mögötte a Hősök tere a Millenniumi emlékművel és a Szépművészeti Múzeum.
1906-ban, a hazai iparcikkek vásárlását propagáló Tulipán Mozgalom térhódítása idején, a Vigadó egyik helyiségében megnyílt a Március Vásár nevet viselő árumintavásár, a BNV őse. 1907-től a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg a Tavaszi Vásárt, 1918-ban pedig nemzetközi jelleggel Keleti Vásár néven került megrendezésre. 1925 óta hívják Budapesti Nemzetközi Vásárnak. Egyre több külföldi cég állított ki, rendezésébe pedig a Kereskedelmi és Iparkamara mellé bekapcsolódott a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a főváros is. Az 1942-től tartott háborús vásárokat követően 1947-ben Őszi Vásárt, 1948-ban Tavaszi és Őszi Vásárt is rendeztek. 1948-tól az Árumintavásári és Kiállítási Rt., majd a Budapesti Nemzetközi Vásárok és Kiállítások Igazgatósága rendezte a BNV-t 1992-ig. 1993-tól a BNV-t szakvásárok váltották fel.
A Millenniumi vagy Ezredéves emlékművet 1896-ban kezdték építeni, a honfoglalás ezeréves évfordulóján zajló hatalmas építészeti és városfejlesztési beruházás részeként. Tervezője és kivitelezője Zala György szobrász és Schikedanz Albert építész volt. Központjában, a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja, ahogyan a legenda szerint az államalapító Szent István király álmában megjelent. A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. Gábriel alakja elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is. Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezéreinek lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak és politikusainak bronzalakjai állnak.
Az ország első korcsolya-egylete, a Pesti (majd Budapesti) Korcsolyázó Egylet 1869-es megalakulásával egyidőben nyitották meg az első fővárosi korcsolyapályát a Városligeti tavon. A műjégpálya első korcsolyacsarnokát Lechner Ödön tervei alapján építették az 1870-es években. A többszörös bővítésen átesett épület mai formáját 1944 után nyerte el. 1926-ban az épület tulajdonosa, a Korcsolyázó Egylet műjégpályát építtetett. Európa első műjégpályáját 1926. november 26-án nyitották meg.
A múzeum 1900 és 1906 között épült Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervei alapján, 1906. decemberében nyitották meg. Az épület a II. világháborúban súlyosan megsérült. 1945– 47-ben sikerült a nyugatra hurcolt műtárgyak legnagyobb részét visszaszerezni, restaurálásuk és az épület helyreállítása után 1949-ben újra megnyílt a Régi Képtár és az Új Magyar Képtár állandó kiállítása, majd fokozatosan a többi gyűjtemény tárlata is. A magyar műtárgyakat az 1957-ben megalakított Magyar Nemzeti Galéria vette át, míg a Szépművészeti Múzeum az egyetemes művészet emlékeit lett hivatott bemutatni.
Készítette: Járai Rudolf
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AF__JA196705210024
Láthatóság: publikus
Technikai adatok:
Bitmélység: 8
Tájolás: horizontal
Szélesség (px): 4354
Magasság (px): 4092
Forrás típusa: JPG
Azonosító: 0b7ac59a-dc65-401b-a5a4-84243abc87fc
Legyen a szerkesztőnk!
Ha több információt tud a képről, mint az eredeti képszöveg, ossza meg velünk!