Nemzeti Archívum | Idegenforgalom - Csónakázó a Hámori tavon

Nyaralóvendég csónakázik a Hámori tavon, előtérben egy csónakház.
A Hámori-tó helyén kis tó már korábban is létezett, aminek a vizét a környékbeliek gyógyhatásúnak tartották. A tó felduzzasztása 1810–1811-ben történt (a tényleges befejezést 1815-re teszik) Fazola Frigyes kezdeményezésére, a hámorok vízenergia-ellátásának biztosítására. Az első felméréseket már 1799-ben elvégezték, majd 1809-ben került újra napirendre a téma. A tógát tervezési munkálatait Anton Seidl kamarai mérnök végezte. A tónak eleinte nem is volt neve, csak Taj néven illették (a német Teich – tó szó után). A Vasárnapi Újság 1861-ben megjelent cikkében Diósgyőri tónak nevezte, „mely Diósgyőr vidékének kétségtelenül egyik legregényesebb pontját képezi”. A tó a vas-gyártás segítésén túlmenően hamar idegenforgalmi jelentőségre is szert tett, lehetőséget adott a „vízi szórakozások”-ra. Egy 1898-as leírás szerint: „Leg-nagyobb szélessége közel 100 méter, egész terje-delme 12 hektár. … A Borsodi Bükk Egylet elnöksége által két ponton eszközölt [mélység]mérés 6, illetve 9 m eredményt adott. Hosszúsági átmérője (bele nem számítva a part kanyargásait) 1,2 km. Körül-járására legalább 45 perc szükséges.” Az 1799-es első felméréskor űrtartalmát „18 és negyed millió vederben” határozták meg, egy 1898-as „környezet ismertetés” szerint „a tó 12 millió akó vizet magába foglal”. Az elterjedt vélekedésekkel ellentétben a tógát biztonságos építmény, gátszakadás sohasem fordult elő. 1931-ben azonban a gát országút mel-letti része megcsúszott, minden komolyabb követ-kezmény nélkül. A Palotaszálló építkezésének befe-jezése után a fogadalmi keresztet a tógátról a Wedlich-villa elé helyezték át.

Készítette: Járai Rudolf
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AF__JA195906270076
Láthatóság: publikus
Kiadás dátuma: 2015-02-05

Bitmélység: 8
Tájolás: vertical
Szélesség (px): 4359
Magasság (px): 4472
Forrás típusa: JPG
Azonosító: c63b2d28-40c6-4d96-83cb-935a27f736e8

Nemzeti Fotótár

Megállítjuk az időt