Szolidaritás az erdélyi magyarokkal és Emberi jogokat feliratú transzparensekkel demonstráló résztvevők a gyertyás virrasztáson, amelyet december 1-ről 2-ra virradó éjszaka a romániai magyarság iránti szolidaritás kifejezésére rendeztek Ózd főterén.
Az 1989-es romániai forradalom a kelet-európai rendszerváltozások között a legvéresebb volt. Az ország diktátorát, Nicolae Ceaușescut és feleségét Elena Ceaușescut elűzték és kivégezték. Románia volt az egyedüli ország a vasfüggöny mögött, ahol az átmenet erőszakos módon zajlott, és ahol az egykori kommunista vezetők egy részét kivégezték. A forradalmat megelőzően 1987. november 15-én Brassóban felkelés tört ki: a munkások és diákok (románok és magyarok közösen) kétnyelvű transzparensekkel tiltakoztak a romániai elviselhetetlen életkörülmények és a hatóságok rendszeres zaklatásai ellen. A román biztonságiak és rendőri erők keményen léptek fel a tiltakozók ellen, akik válaszul megtámadták a helyi pártszékházat. A megmozdulást a katonaság leverte és az államhatalom azonnal kemény megtorlásokba fogott, de hamar meg is torpant, mert a külső közvélemény felfigyelt a brassói eseményekre és hatalmas tiltakozások vették kezdetüket világszerte Ceaușescu ellen. A Ceaușescu elleni nemzetközi tiltakozások 1989-re érték el tetőpontjukat és számos eddig megfélemlített romániai állampolgár beszélt nyilvánosan a külföldi sajtónak az elviselhetetlen körülményekről, az alapvető szükségletek hiányáról, a diktátor szemérmetlen személyi kultuszáról, eszeveszett költekezéséről és a terrorról. A biztonsági szervezetek hiába próbálták a valóságot eltitkolni és elszigetelni Romániát a külvilágtól, utolsó próbálkozásként magyarellenes és nacionalista érzelmeket próbáltak gerjeszteni, miszerint a nyugati államok felelőtlenül és önkényesen avatkoznak be Románia belügyeibe, a szomszédos Magyarország pedig azért, hogy Erdélyt visszaszerezhesse. Ez viszont már nem győzött meg senkit, hisz a román lakosság is pontosan tudta, hogy a nemzeti kisebbségek is pontosan úgy szenvednek a diktatúrától mint ők, ez pedig egy táborba terelte a románokat, magyarok, szászokat és más nemzetiségeket.