Apró Antal, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese felszólal. Háttérben az elnökség: Nagy Józsefné könnyűipari miniszter (b1), Kiss Károly, az MDP Központi Vezetőségének tagja (b2), Vas Zoltán, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke (b3), Dögei Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke (j2) és Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese (j1) a földművesszövetkezeti mozgalom fennállásának 10 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen és országos tanácskozáson az Országház kongresszusi termében. A dekoráció felirata: "Az áruellátás és a mezőgazdasági termékek értékesítésének jobb megszervezésével a falu felemelkedéséért!"
Apró Antal (1913-1994) kommunista politikus, az Elnöki Tanács tagja (1949-1952; 1953), a Minisztertanács elnökhelyettese (1953)-1956), a Hazafias Népfront (HNF) Országos Tanácsának elnöke (1956-1957). 1971-ig Magyarország állandó képviselője a KGST tanácsában. Kiss Károly (1903-1983) politikus, az MKP, majd az MDP KV (1945-1956) és PB (1951-1954) tagja. Az Elnöki Tanács helyettes elnöke (1949-1951), külügyminiszter (1951-1952), a Minisztertanács elnökhelyettese (1952-1953). Vas Zoltán (1903-1983) író, politikus. 1945 februárjától a főváros közélelmezési kormánybiztosa, májustól novemberig polgármestere volt. 1946–49-ben a Gazdasági Főtanács titkára, 1953-ban, Nagy Imre kormányában a Tervhivatal elnöke. Dögei Imre (1912-1964) politikus, a Szövetkezetek Országos Szövetségének (SZÖVOSZ) elnöke (1950-1960), földművelésügyi miniszter (1956-1960). Nagy Dániel (1910-1983) gazdasági vezető, politikus, az Elnöki Tanács helyettes elnöke (1949-1963), az Áll. Gazdaságok Orsz. Központjának vezérigazgató-helyettese (1963-1971). A szocialista belkereskedelemben a szövetkezeti kereskedelem is a tervgazdaság logikájának megfelelően működött. Az ötvenes évek elején a falvak ellátása a területi alapon szervezett földműves-szövetkezetek (az áfészek jogelődjei) feladata lett, amelyek eszközei kezdetben túlnyomórészt az államosítással párhuzamosan átszervezett szövetkezeti kereskedelemből származtak. Az összevonások következtében egy faluban csak egy földműves-szövetkezet működött, s gyakori volt a szomszédos települések szövetkezeteinek összevonása is. E szervezetek irányítását a Szövosz végezte. A Szövosz ugyan elvileg társadalmi szervezet volt, gyakorlatilag azonban egy középirányító szervezetre jellemző feladatokat látott el.