Sirok vára alatt szántja a pétervásári traktoros azt a földet, amit eddig emberi erővel nem tudtak megművelni.
A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcson, a 296 m magas Várhegyen emelték Sirok várát. A siroki vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlhat vissza. Oklevélen először 1320-ban említik e helyet, amikor Anjou Károly parancsára, Dózsa erdélyi vajda, valamint Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták a várat. A török időkben Sirok is beépült a végvári rendszerbe mint Eger legerősebb elővára. 1687-ben védői az egri vár védelmére siettek, a siroki vár elvesztette jelentőségét. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc után a várat megrongálták (1711). 1842-ben gróf Károlyi György vette meg. A lakhatatlan vár a család tulajdonában maradt 1945-ig.