Kiri János, a Bécsi úti Téglagyár sztahanovista vezetője integet az egyik szállítócsille mellől a gyár agyagbányájában, háttérben a gyárépület. A gyár dolgozói felszabadulási versenyben vesznek részt.
1869-ben alakult az Újlaki Tégla és Mészégető Rt. Az Újlaki Rt. 1928-ban beolvadt a Nagybátonyi Kőszénbánya Rt.-be, ettől kezdve Nagybátony-Újlaki néven működött a gyár az államosításig. Ekkor a téglagyár az Újlaki I. telephely cégjelzést kapta. A sztahanovista mozgalom eredetileg Alekszej Grigorjevics Sztahanov szovjet bányász követőinek tömegmozgalma. Célja a szocialista munkaverseny létrehozása, az egyes munkások önálló kezdeményezésekre törekvése, a munka ésszerűbb megszervezése, a teljesítmények fokozása, a gépek teljesebb kihasználása, a fejlettebb munkamódszerek átadása. Az 1950-es években a szocialista országokban a munkaversenyben a termelési normákat nagymértékben túlteljesítő munkásokat illették a sztahanovista jelzővel. Magyarországon az 1950-es évektől szovjet mintára szinte folyamatosak voltak a munkaversenyek az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Leginkább a fontos ünnepek (április 4., november 7. stb.), a vezetők születésnapja, országgyűlési választások, pártkongresszusok adtak alkalmat munkaversenyekre. A szocializmus későbbi szakaszában (1960-as, 1970-es évek) a munkaversenyek szocialista brigádverseny formájában zajlottak, amelyek már nemcsak a termelékenység növelésére irányultak, hanem az ideológiai és kulturális képzésre is.