Sziklai Sándorról (b) és Szántó Rezsőről, a spanyol polgárháborúban részt vett magyar katonatisztekről készült fénykép reprodukciója a Partizánok a Szabadságért címmel megnyílt kiállításon, a Magyar Partizánok Szövetségének székházában.
Spanyol polgárháború (1936. július 17. - 1939. április 1.): a második spanyol köztársaság elleni katonai puccskísérlet után kitört fegyveres konfliktus. A küzdelmet a Szovjetunió, illetve Németország és Olaszország is igyekezett a maga szája íze szerint alakítani. A szovjetek a III. Internacionálé kommunista pártjain keresztül számos alakulatot szerveztek (ezek voltak az ún. nemzetközi brigádok; a magyar alakulat tagja volt pl. Zalka Máté, Rajk László), a szélsőjobboldali hatalmak pedig saját országukban felállított légiókat küldtek Spanyolországba (pl. német Condor-légió). Technikai segítség is érkezett a fenti államokból, amelyek gyakorlatilag a polgárháborúban tesztelték hadi fejlesztéseiket, ezért sok történész a konfliktust a második világháború előjátékaként értékeli. A polgárháborút követően megkezdődött Francisco Franco, a caudillo (azaz vezér) nevével fémjelzett, 1975-ig tartó diktatórikus időszak. Sziklai Sándor (1895-1956) az orosz és a spanyol polgárháború, majd a szovjet hadsereg tisztje, ezredes, a Hadtörténeti Intézet igazgatója, az MKP KV tagja. Szántó Rezső (Nagykanizsa, 1892. január 4. – Budapest, 1970. augusztus 21.): jogász, újságíró, a KMP alapító tagja. A spanyol polgárháborúban, 1936–38-ban őrnagyi rangban a 12. nemzetközi brigád tüzércsoportjának parancsnoka. A II. világháború alatt a moszkvai Kossuth Rádióban bemondó, majd szakszervezeti vezető. 1945-ben a magyarok hazatelepítését intézte, majd az MKP moszkvai képviseletét látta el. 1947-ben tért haza, 1948-ig a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság (MSZMT) főtitkára, majd a Tartós békéért, népi demokráciáért című hetilap magyar kiadásának főszerkesztője (1948–1956), a Szakszervezetek Országos Tanácsa nemzetközi szakszervezeti iskolájának igazgatója, 1957-től a Partizán Szövetség alelnöke.