Kádár János államminiszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) első titkára felszólal a Hazafias Népfront II. Kongresszusán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Mögötte Marosán György államminiszter, az MSZMP KB tagja (b2), Kállai Gyula államminiszter, a minisztertanács első elnökhelyettese (j4) és Dr. Münnich Ferenc a Minisztertanács elnöke, az MSZMP KB tagja (j3).
Kádár János (1912–1989) politikus, belügyminiszter (1948-1950), a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke (1956-1958), az MSZMP KB első titkára (1956–1985), államminiszter (1958-1961), a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke (1961-1965), az Elnöki Tanács tagja (1965-1989), az MSZMP főtitkára (1985-1988), az MSZMP elnöke (1988-1989). Marosán György (1908 - 1992) baloldali szociáldemokrata. Az MDP KV és PB tagja, a KV titkára (1948–50). 1950-ben koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélik. 1956-ban szabadul. Államminiszter (1956-1960). 1962-ben kizárták a KB-ból. Formálisan még a következő évig az Elnöki Tanács helyettes elnöke maradt. 1965-ben kilépett az MSZMP-ből. Kállai Gyula (1910 – 1996) politikus. Külügyminiszter (1949-1951), művelődésügyi miniszter (1957-1958), államminiszter (1958–1960), a minisztertanács első elnökhelyettese (1960–1961), a minisztertanács elnökhelyettese (1961–1965), a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány (minisztertanács) elnöke (1965–1967), az elnöki tanács tagja (1967-1989. október 23.), az országgyűlés elnöke (1967–1971). Münnich Ferenc (1886-1967) jogász, politikus. Budapest rendőrfőkapitánya (1946-1949), a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere, miniszterelnök-helyettes (1956-1957), a Minisztertanács elnöke (1958-1961), államminiszter (1961-1965). A Hazafias Népfront (rövidítve: HNF) sajátos társadalmi szervezet volt 1954 és 1990 között, amelynek célja „a magyar társadalom valamennyi osztályának, rétegének összefogása” volt. Egyéni tagsága nem volt, tömegmozgalomként működött. Az akkori politikai rendszer minden elemét, az MSZMP-t, a tömegszervezeteket, valamint a társadalmi és kulturális szervezeteket egyesítette. Önálló napilapja volt 1954 és 1989 között: a Magyar Nemzet.