Díszegyenruhás férfiak állnak a magyar jakobinusok emlékműve mellett az avatáson a Kerepesi temetőben. A síremléken: "Itt nyugszanak az 1795. május 20-án és június 3-án vértanúhalált halt Magyar Jakobinusok Martinovics Ignác, Laczkovics János, Sigray Jakab, Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc, Szolártsik Sándor, Őz Pál" „Oly sokáig volt átkozott nevetek, megemliteni sem volt szabad bennetek. De már annak vége,… megadhatjuk a bért, hozhatunk könnyet a kiontott vérért! Petőfi" felirat.
Az első magyarországi köztársasági mozgalom vezetője, Martinovics Ignác ferencrendi szerzetes, majd tábori lelkész volt. 1794 tavaszán a párizsi jakobinusok mintájára két titkos szervezetet hozott létre: a Reformátorok Társaságában a hazai nemesi reformereket, a Szabadság és Egyenlőség Társaságában a jakobinus eszmék híveit tömörítette. A szervezkedés 2-300 tagra terjedt ki, főleg a megyék vezető értelmiségijei csatlakoztak. A rendőrség hamar a nyomukra jutott, 52-en kerültek bíróság elé, 18 vádlottat ítéltek felségsértésért és hazaárulásért halálra, közülük hetet kivégeztek, 11 kegyelmet kapott. 1795. május 20-án végezték ki a Vérmezőn Martinovics Ignácot és négy társát, a mozgalom vezetőit. Titokban temették el őket, sírjukat 1914-ben találták meg az egykori katonai temetőben, a Szilágyi Erzsébet fasor és Kútvölgyi út sarkánál. Itt újratemették őket, majd 1960-ban a Kerepesi temető díszsírhelyeibe kerültek.