Rásonyi László professzor, a 130 éves Magyar Tudományos Akadémia keleti könyvtárának vezetője íróasztalánál dolgozik.
Rásonyi László (Liptószentmiklós, 1899. január 22. – Budapest, 1984. május 4.) nyelvész, turkológus. 1935-41 között az Ankarai Egyetem tanára, 1947-49-ben a Balkán Intézet munkatársa, 1951-62 között az MTA Keleti Gyűjteményének vezetője, 1963-68 között újra Ankarában tanít. Kutatásainak középpontjában a magyar és a török nevek, a török népek története, irodalomtörténete és a magyar őstörténet etnikai, nyelvi problémái álltak. Magyar Tudományos Akadémia (MTA): 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – létrehozására. A társaság 1830-ban kezdte meg tényleges működését. Az Akadémiai Könyvtár (hivatalos nevén a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára) az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára. 1826 márciusában Teleki József adománya teremtette meg az alapjait. Teleki felajánlotta a Tudós Társaság számára a család 30 ezer kötetes könyvtárát, 1840-ben pedig törvény rendelte el a gyűjtemény gyarapítása érdekében a nyomdai köteles példányok beszolgáltatását. Több főúri család mellett főleg az Akadémia tagjai ajándékoztak a könyvtárnak: Bolyai Farkas, Irinyi János, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály és mások. A Keleti Gyűjtemény létrehozására az MTA 1949-es átszervezése után került sor. Ebben kiemelkedő szerepe volt Ligeti Lajos (1902–1987) akadémikusnak, az MTA orientalista alelnökének. 1951-ben nyílt meg az Akadémia palotájának földszintjén a Keleti Könyvtár, amely ettől kezdve az orientalisztika alapkönyvtára Magyarországon.