Csikósok terelik a ménest a Hortobágyon. A Magyar Autóklub meghívására a Rajna-vidéki Általános Német Autóklub 110 tagja 55 gépkocsival nyolcnapos magyarországi túrán vett részt, amelynek során az egész országot bejárták
Hortobágy - az 1966-ban létrejött 1600 lakosú község - az országban 1973-ban elsőként alapított Hortobágyi Nemzeti Park közepén, Debrecen és Tiszafüred között helyezkedik el. Itt található Európa legnagyobb kiterjedésű érintetlen füves pusztája. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt, a folyó formálta síksággá. Mai képét a XIX. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki. A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik. A Nemzeti Parkot 1999. november 30-án UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. Nevezetességei közé tartozik a Hortobágyi Kilenclyukú Híd (Magyarország leghosszabb közúti kőhídja), a Hortobágyi Csárda és a Pásztormúzeum. Az egykor virágzó rideg állattartás jelentősége napjainkra visszaszorult, bár a legfontosabb gazdasági ág napjainkban is az állattenyésztés. Ma már elsősorban génmegőrzés céljából és idegenforgalmi okokból tartják az ősi magyar szürkemarha-gulyát, a rackanyájat, a mangalicát, a magyar félvér lófajtákat, a parlagi baromfifajtákat (fodros tollú magyar lúd) és a magyar pásztorkutyákat, a pulit, a pumit, a mudit, a kuvaszt és komondort.