Egy család a városligeti Kisvidámpark cukrászdája előtt.
A Vidámparkot 1950-ben jött létre az Angol Park és a Vurstli államosításával. Kezdetben a dolgozóknak tartalmas kikapcsolódást nyújtó, ideológiai nevelő hatású intézménynek szánták, de végül megmaradt eredeti funkciója: a tömegek önfeledt szórakoztatását szolgáló mulatókomplexum. A régi látványosságok mellett később megjelent a Spirálvasút, a 70-es évek elején a villanyautó, majd a Hullámvasút modern változata, a Ciklon. Ebben az időben rengeteg látogatót vonzott a Játékház, melyben egyszerre 140 játékgép üzemelt. Az 1990-es évek második felében műemlékké nyilvánították a szecessziós épületben álló, 1906-ban épült lovas körhintát, a Hullámvasutat, a Barlangvasutat, a hajdani Vurstli céllövöldéjének hátfalát, a régi dodzsem-épület fa tetőszerkezetét és a Mesecsónak együttest. A Vidámpark 2013-ban kezdte meg utolsó évadát, területét majd 120 év után visszakapja az Állatkert. Városliget Budapest második legnagyobb közparkja. Évszázadok során a helyenként mocsaras, legelős, bozótos, futóhomokos területből fokozatosan alakult ki a ma mintegy 100 hektáros terület, amelyik a fővárosiak egyik legfontosabb pihenőparkja. 1885-ben és 1896-ban otthont adott két nagyszabású országos kiállításnak, majd 1974-ig itt rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Itt található a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Mezőgazdasági Múzeum, a Közlekedési Múzeum, az Állatkert és Budapest legnagyobb szabadtéri műjégpályája. A területéből kihasított Felvonulási téren a 60-as években katonai díszszemléket rendeztek és itt került sor a hagyományos május 1-i felvonulásokra. Páratlan növényállománya és számtalan szép szobra teszi kellemes időtöltés színhelyévé.