Népviseletbe öltözött lányok és menyecskék karikázót járnak a XII. században épült hollókői vár alatt.
Hollókői népviselet: Hollókőn a fiatalok, még a mai napig is szívesen hordják népviseletüket, nemcsak ünnepek alkalmából, hanem sokszor családi eseményeken is. Az asszonyok ünnepnap 7-vagy akár 8 alsószoknyát is vesznek, amire selyem, vagy kasmír szoknyát öltenek. A lányok olykor tizenöt-húsz vasalt alsószoknyát hordanak, aminek tetejére szintén selyemből, vagy kasmírból készült felsőszoknyát öltenek. A szoknyák fölé gazdagon hímzett, úgynevezett szakácskát kötnek, felülre csipke ingváll és díszes rojtokkal szegélyezett vállkendőt tesznek. Hollókő vára: A vár legrégebbi részét az öregtornyot a Kacsics nemzetség építette a XIII. század végén, azonban az építés pontos ideje ismeretlen. 1310-től a várat Csák Máté felügyelte, 1312- Károly Róbert király a rozgonyi csata után, Hollókő várát ostromolta, bevenni azonban nem tudta. A várat 1313-ban a hozzá hűséges Szécsényi Tamásnak adományozta, beiktatása azonban csak 1327-ben vált lehetségessé. A vár a XV. században a husziták kezére került. 1411-ben a vár Szécsényi Lászlóé lett. 1461-ben Mátyás király, Guthi Országh Mihály nádornak és Losonczi Albertnek adományozta. A vár a török időkben 1552-ben került Ali budai basához, visszafoglalása 1593-ban történt meg, Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf vezetésével. 1663-ban a vár ismét gazdát cserél, amikor Köpürlü Ahmed aga seregeivel elfoglalja. 1683-ban sikerül a várat felszabadítani Sobieski János lengyel királynak köszönhetően. I Lipót 1701-ben a vár lerombolását rendeli el, amit 1711-ben hajtanak végre. A vár feltárása 1966-ban kezdődik, az azt követő harminc évben falait megerősítették és megkezdték helyreállítását. 1996-ban nyitották meg és adták át a várat a kiránduló közönség számára.