Nemzeti Archívum | Belpolitika – A Hazafias Népfront tevékenysége Szentgálon

Németh József (jobbról), a Hazafias Népfront titkára, kultúrfelelős irányításával próbálnak a község színjátszó csoportjának tagjai.
A település neve a Sant Gallen szóból származik: Géza fejedelem meghívására egy innen érkező, hittérítő pap tevékenysége nyomán került sor erre a névválasztásra. Az első írásos emlék 1281-ben említi Szentgált - ekkor, mint királyi kutyatenyésztők szerepeltek. A királyi vadászatokhoz látták el az udvart kutyákkal és a vadászatokon segítettek. Ezért az érdemükért 1328-ban nemességet kaptak. Minden adó fizetése alól kivették és peres ügyeikben a király ítélt felettük. Kiváltságaikat a későbbi királyok sorra mind megerősítették. Szentgál már a középkorban nagy helység volt. Fekvése a XVI-XVII. századok háborús korszakában is bizonyos védelmet nyújtott. Ezzel magyarázható, hogy a tatár és a törökdúlás viharait is túlélte. A XVIII. században a megye legnagyobb határú falva és legnépesebb települése. A török kiűzése után Szentgál igen rohamos fejlődésnek indult. A XVIII. század második évtizedére az egyre gyorsuló gazdasági fejlődés útjára lépett. 1730 körül népessége 600-700 fő volt 120-140 háztartásban. 1770-ig 1500 főre gyarapodott a lakosság 1820-ig pedig kb. 3000 fő volt. 1850 után a lakosság száma 4000 fő körül volt, míg lakóháza 800. A falu lakossága katolikus volt, egészen a reformációig. A mohácsi csata után egy évvel az egész falu a pappal együtt áttért a református hitre. A templomot is elfoglalták. A nagyarányú bevándorlás során érkezett emberek a katolikus vallást követték. A rekatolizáció idején épült Szentgálon a katolikus templom.

Készítette: Bereth Ferenc
Személyek: Németh József
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AF_BER196011180043
Láthatóság: publikus
Kiadás dátuma: 2015-10-09

Bitmélység: 8
Tájolás: horizontal
Szélesség (px): 3891
Magasság (px): 3519
Forrás típusa: JPG
Azonosító: ca884592-4f5b-4372-b16f-8f5b3e994016

Nemzeti Fotótár

Megállítjuk az időt