Légi felvétel kb. 400 méteres magasságból a Budapesti Ipari Vásár területéről a Városligetben. Középütt a vásár központi területe és épületei, alul a városligeti tó a Vajdahunyad várával és a műjégpálya épületével.
A Városliget 77 évig adott helyet a vásároknak. Az első - az igazi nagy - még kiállítás volt, az 1896. évi millenniumi, azaz az ezredéves kiállítás. 1907-től az árumintavásárokat rendezték a Ligetben, majd 1925 májusától a márciusi vásárból, a tavaszi árumintavásárból, a keleti vásárból véglegesen megszületett a Budapesti Nemzetközi Vásár, továbbra is városligeti székhellyel. 1955-ben megszületett a Budapesti Helyiipari Vásár. 1962 őszén a Nemzetközi Vásárok Szövetsége visszaállította a már 1925-ben megszerzett tagságot, és ismét elnyerték a Budapesti Nemzetközi Vásár nevet. A vásár növekvő nemzetközi szerepe, a kiállítók számának gyarapodása mind több állandó jellegű épületet követelt, az egykor eltávolítható drótkerítéseket masszív kő- és vasfalak váltották ki. Az 1970-es évek elejére világossá vált, mindez csak a Liget rovására történhet. A főváros már úgy is ragaszkodott a budapestiek pihenőparkjához. Így született meg a döntés, hogy 1974-től a vásárokat Kőbányán kell megtartani.