A Belügyminisztérium (BM) határőrei és a belső karhatalom alakulatai gyakorlatoznak a felszabadulás 15. évfordulóján rendezendő április 4-i díszszemle próbáján, a háttérben a millenniumi emlékmű.
Díszszemle: ünnepélyes alkalmakkor rendezett katonai felvonulás. A második világháború után évente tartottak katonai parádékat, melynek helyszíne először az Andrássy út és a Hősök tere volt. Később a Dózsa György út és a Felvonulási tér adott otthont a parádéknak április 4-én (a Magyar Népköztársaság állami ünnepe). 1965-től már csak ötévente voltak díszszemlék. Ilyenkor hatalmas tömeg nézte a szárazföldi gyalogos és gépesített erők, a páncélosok és a légelhárítók bemutatóját, miközben a tér fölött harci repülők és helikopterek mutatták be a szocialista néphadsereg erejét. Az utolsóra 1985. április 4-én került sor. 2007-ben felmerült, hogy évente egyszer legyen katonai parádé, de az ötletet nem követte megvalósulás. Április 4.: 1945. április 4. - Magyarország német megszállás alól való felszabadításának ünnepe. A Magyar Népköztársaság állami ünnepe 1950. április 2-től 1989-ig. Felvonulási tér: A Dózsa György útnak az Ajtósi Dürer sor és a Hősök tere közötti szakaszát nevezték így az 50-es évektől. Kialakítása a Sztálin szobor 1951-es felállításával függ össze, amikor, kiszélesítették a Dózsa György utat, lerombolták a Regnum Marianum templomot és a Városligeti Színházat. Az így kialakított út nem csak tömegdemonstrációk megrendezésére vált alkalmassá, de korabeli pletykák szerint szükség esetén repülőgép-felszállópályaként is funkcionálhatott volna. Elkészültét követően itt rendezték az április 4-i, május 1-i és november 7-i politikai rendezvényeket, illetve a katonai díszszemléket. A Millenniumi vagy Ezredéves emlékművet 1896-ban kezdték építeni, a honfoglalás ezeréves évfordulóján zajló hatalmas építészeti és városfejlesztési beruházás részeként. Tervezője és kivitelezője Zala György szobrász és Schikedanz Albert építész volt. Központjában, a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja, ahogyan a legenda szerint az államalapító Szent István király álmában megjelent. A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. Gábriel alakja elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is. Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezéreinek lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak és politikusainak bronzalakjai állnak.