Kiosztják a 100%-ra való teljesítés után járó vételi jegyeket a garai földműves-szövetkezet udvarán. A község megkapta kenyérgabonából a szabadpiaci jogot.
A szabad piacon, ahol a begyűjtési árak többszörösét lehetett elérni, a gazdák a beszolgáltatás után megmaradt terményeiket értékesíthették. begyűjtési kötelezettségnek 100 százalékban eleget tevő községek kaptak ilyen jogot. A szocialista belkereskedelemben a szövetkezeti kereskedelem is a tervgazdaság logikájának megfelelően működött. Az ötvenes évek elején a falvak ellátása a területi alapon szervezett földműves-szövetkezetek (az áfészek jogelődjei) feladata lett, amelyek eszközei kezdetben túlnyomórészt az államosítással párhuzamosan átszervezett szövetkezeti kereskedelemből származtak. Az összevonások következtében egy faluban csak egy földműves-szövetkezet működött, s gyakori volt a szomszédos települések szövetkezeteinek összevonása is. E szervezetek irányítását a Szövosz végezte. A Szövosz ugyan elvileg társadalmi szervezet volt, gyakorlatilag azonban egy középirányító szervezetre jellemző feladatokat látott el. A beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956-ig az államnak központilag megszabott mennyiségű és rögzített (a piacinál jóval alacsonyabb, rendszerint az önköltséget sem fedező) árú termék kötlező átadását jelentette.