A Corvin mozi épülete, a VIII. kerületi Corvin közben.
1922. november 21-én Corvin Mozgóképszínház néven nyílt meg. Olyan prominens személyek jelentek meg a díszelőadáson, mint Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, a magyar kir. kormány majd minden tagja, például: Simonyi-Semadam Sándor volt miniszterelnök, Rakovszky Iván belügyminiszter, Bánffy Miklós külügyminiszter, valamint a szellemi elit kiemelkedő képviselői. A Corvin részvényeinek többségét 1925-ben a Magyar Általános Takarékpénztár vásárolta fel, amely 1941-ig a mozi tulajdonosa maradt. A mozi története évtizedekre összefonódott az ugyancsak a bank által birtokolt Star Filmgyárral. 1929-ben a részvénytársaság szerződést kötött a német UFA filmgyárral, ennek részeként a mozit Budapesten az elsők között tették alkalmassá hangosfilmek lejátszására is. 1944-re, a német megszállás idejére a Budapest Film és az UFA már közös cégként működött, és a Corvin a nemzetiszocialista propagandafilmek vetítőhelyévé vált. A Corvin 1955-ig szinte kizárólag szovjet filmeket vetített, sokszor majdnem teljesen üres széksoroknak. A filmszínházat 1955-ben adta át a szovjet kormány a magyar államnak, a mozi a Fővárosi Tanács Mozgóképüzemi Vállalatához (FŐMO) került. A mozi környéke meghatározó szerepet kapott az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben. Az 1995–96-os felújítás során a ház struktúrája is gyökeresen megváltozott. Az eredeti nagyterem helyére (részben az épület egyéb részeinek megbontásával) hat vetítőtermet alakítottak ki, ezzel az intézményt összességében 1500 fő befogadására tették alkalmassá. A beruházás legfontosabb célja az volt, hogy korszerű multiplex mozi alakuljon a Corvinból azzal együtt, hogy az épület megőrizze (eredeti formájában vagy utalásként) elődjének építészeti hagyományait.