Valerij Ivanov (j) és Natalja Szajko (b) Shakespeare Hamlet című darabjának egyik jelenetében a Fővárosi Operett Színházban, ahol a hazánkban vendégszereplő moszkvai Taganka Színház mutatta be vendégjátékát.
A Taganka nevét arról a régi moszkvai munkásnegyedben található térről kapta, ahol épülete áll (az orosz fővárosnak azonos nevű kerülete, metróállomása is van). A negyed fontos kereskedelmi központ volt, az itt élő kovácsok "taganokat", háromlábú vas állványokat készítettek a cári hadsereg tábori üstjei alá. A téren 1946 óta működött a Moszkvai Drámai és Komédia Színház, ennek élére nevezték ki 1964-ben főrendezőnek Jurij Ljubimovot, aki korábban a Vahtangov Színház színésze és rendezője volt. A Taganka első bemutatója 1964. április 23-án Brecht A szecsuáni jólélek című darabja volt, a szerepeket frissen végzett színinövendékek alakították. Az immár Taganka nevet viselő színház rövid idő alatt világhírnévre tett szert, a hagyományos színház megújítására törekvő Ljubimov lecserélte a repertoárt, az erősen megfiatalított társulat a brechti epikus színház hagyományait követte. A Taganka bemutatói jelentős eseménynek számítottak, a jegyekért hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt. A művészi szabadság, az útkeresés jelképévé vált színház látványos, a megszokottól eltérő előadásai éles közéleti töltést is hordoztak, gyakran a szovjet rendszert bírálták, emiatt a hatóságok nem egyet betiltottak vagy megrövidíttettek.