Todor Zsivkov, a bolgár Kommunista Párt főtitkára beszél a bolgár kormány- és pártküldöttség tiszteletére rendezett nagygyűlésen a Sportcsarnokban. Az elnökségben ül: Biszku Béla belügyminiszter, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese (b1-b2), Kiss Károly, az MSZMP KB (Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága) titkára, Kádár János miniszterelnök, Marosán György, az MSZMP KB adminisztratív titkára, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke (b4-b7), Münnich Ferenc, a miniszterelnök első helyettese (j3), Kállai Gyula művelődésügyi miniszter (j2) és Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke (j1).
A dekoráción olvasható felirat: "Éljen a magyar és a bolgár nép megbonthatatlan barátsága" Biszku Béla (1921. szeptember 13.-) kommunista politikus. Belügyminiszter (1957–1961), a minisztertanács elnökhelyettese (1961-1962), a KB titkára (1962-1978). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Számvizsgáló Bizottságának elnöke 1980-tól 1989-ig. Apró Antal (1913-1994) kommunista politikus, az Elnöki Tanács tagja (1949-1952; 1953), a Minisztertanács elnökhelyettese (1953-1956), a Hazafias Népfront (HNF) Országos Tanácsának elnöke (1956-1957). 1971-ig Magyarország állandó képviselője a KGST tanácsában. Kádár János (1912–1989). 1956-1958-ban és 1961-1965 között a miniszterelnök. 1957 februárjától az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság (MSZMP KB) első titkára (1956–1985), azt MSZMP főtitkára (1985-1988), az MSZMP elnöke (1988-1989). Marosán György (1908 - 1992) baloldali szociáldemokrata. Az MDP KV és PB tagja, a KV titkára (1948–50). 1950-ben koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélik. 1956-ban szabadul. Az 1956-os forradalom után Kádár belső embere. Kiss Károly (1903-1983) politikus, az MKP, majd az MDP KV (1945-1956) és PB (1951-1954) tagja. Az Elnöki Tanács helyettes elnöke (1949-1951), külügyminiszter (1951-1952), a Minisztertanács elnökhelyettese (1952-1953). Münnich Ferenc (1886-1967) jogász, politikus. Budapest rendőrfőkapitánya (1946-1949), a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere, miniszterelnök-helyettes (1956-1957), a Minisztertanács elnöke (1958-1961), államminiszter (1961-1965). Kállai Gyula (1910 – 1996) politikus. Külügyminiszter (1949-1951), művelődésügyi miniszter (1957-1958), államminiszter (1958–1960), a minisztertanács első elnökhelyettese (1960–1961), a minisztertanács elnökhelyettese (1961–1965), a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány (minisztertanács) elnöke (1965–1967), az elnöki tanács tagja (1967-1989. október 23.), az országgyűlés elnöke (1967–1971).