Az Ellenzéki Kerekasztal, a Harmadik Oldal és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) képviselői a tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodás aláírásán az MSZMP Központi Bizottságának Jászai Mari téri székházában: szemben Fejti György, az MSZMP KB titkára (b3) és Tóth András, a KB osztályvezetője (b1). Balra a Harmadik Oldal képviseletében (j-b) Kukorelli István, a Hazafias Népfront, Soósné Dobos Mária, a Magyar Nők Országos Tanácsa, Kemény Csaba, a Baloldali Alternatíva Egyesülés és Kósáné Kovács Magda, a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselője. Jobbra Hardi Péter (j1, FKgP), Varga Csaba (j2, Magyar Néppárt), Sólyom László (j3, MDF) és Tölgyessy Péter (j6, SZDSZ), az Ellenzéki Kerekasztal képviselői.
1989 márciusában a belsőleg egyre megosztottabb MSZMP kétoldalú tárgyalássorozatot kezdett a demokratikus átalakulást és többpártrendszert követelő ellenzéki szervezetekkel. Március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal, hogy egységes álláspontot alakítson ki az alkotmányos átalakulás kereteiről, és ellenálljon az ellenzéket különalkukkal kecsegtető MSZMP megosztó törekvéseinek. Ezzel egyidejűleg az MSZMP felgyorsította a kétoldalú tárgyalássorozatot. Április 8-án az MSZMP KB a későbbi Harmadik Oldalt alkotó politikai és társadalmi szervezetekkel is tárgyalt a tervezett nemzeti kerekasztal létrehozásáról, erre a megbeszélésre az EKA tagjai – az FKgP kivételével - nem fogadták el a meghívást. Június 10-én megszületett a megállapodás az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről. Harmadik Oldal néven az MSZMP-hez közel álló szervezetek is bekapcsolódtak az érdemi tárgyalásokba. A békés politikai átmenet feltételeit kidolgozó nemzeti kerekasztal-tárgyalások nyitó plenáris ülését 1989. június 13-án tartották az Országgyűlés Vadásztermében. A záró ülés szeptember 18-án zajlott. A három hónapos tárgyalássorozat eredményeként Magyarországon megteremtődtek a rendszerváltozás jogi-politikai feltételei. Az EKA tagjai a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság voltak, júniusban csatlakozott hozzájuk a Kereszténydemokrata Néppárt is. A Harmadik Oldal az MSZMP-hez közeli társadalmi szervezeteket tömörítette: tagja volt a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa.