Petőfi Sándor feltételezett koponyája és a róla készült egyetlen hiteles fénykép a szibériai barguzini temetőben, a feltárás helyszínén, ahol a Megamorv Petőfi Bizottság korabeli dokumentumok alapján július 16-22 között feltárásokat végzett. A feltételezések alapján itt temették el Petőfi Sándort, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc költő-őrnagyát.
Petőfi 1849. július 31-én, a Segesvár mellett vívott ütközetben tűnt el. A Megamorv bizottság expedícióját Morvai Ferenc magyar feltaláló vezette és finanszírozta. A Magyar Tudományos Akadémia 1990 januárjában tett bejelentése szerint az MTA és a szovjet tudományos akadémia szakembereinek Moszkvában elvégzett vizsgálatai egyelőre nem igazolják a Megamorv Petőfi Bizottság feltételezését, amely szerint a burját Barguzin falu temetőjében megtalálták Petőfi Sándor maradványait: a vizsgálatok szerint ugyanis a barguzini lelet egy száz évnél nem régebben eltemetett női holttest maradványainak tekinthető. 1991 tavaszán új, akadémiai Petőfi Bizottság alakult Bökönyi Sándor akadémikus vezetésével. A csontmaradványokat később az Amerikai Egyesült Államokba szállították további vizsgálatokra, ahol az amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete két alkalommal elvégzett, valamint a Pennsylvania Egyetem egyszeri DNS-vizsgálata a barguzini csontmaradványt 1890-1950 között eltemetett nőként határozta meg. A Magyar Tudományos Akadémia szakmai bizottsága a fentiek alapján javasolta: az MTA az úgynevezett Petőfi-kérdést tudományos szempontból tekintse lezártnak.