Fiatal népviseleti ruhába öltözött lányok beszélgetnek Kóró Józsefnéval egy népművészeti tárgyakkal berendezett szobában. A mezőkövesdi Matyó HTSZ elnöke ősszel részt vesz Torontóban a magyar héten rendezendő kiállításon.
A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán. A Matyóföld főleg népviseletéről és hímzéseiről ismert. A matyó hímzések az 1896-os Millenniumi Kiállításon tettek szert országos hírnévre. A szegény paraszti életmód és a cifra ruházkodás kontrasztját fejezte ki a közmondás: "Hadd korogjon, csak ragyogjon!" A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével. A matyó hímzésre legjellemzőbb a "matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek. A matyók bútoraikat is festették jellegzetes díszítőelemeikkel.