Az Állami Korányi Tüdőgyógyintézet Röntgenosztályának munkatársa tomográffal készít röntgenfelvételt egy páciensről.
Dr. Korányi Frigyes kezdeményezésére 1898. V. 3-án alakult meg a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbe-tegek Szanatóriumi Egyesülete, melynek javaslatára 1899. június 21-én a fővárosi törvényhatóság 24 ezer nszögölnyi területet szavazott meg a szana-tórium számára az akkori I. ker. Pozsonyihegy és Budakeszi között fekvő részén. A terület ingyenes biztosítása mellett a főváros vállalta az út, a közvilágítás és a vízvezeték kiépítését. A 340 m tengerszint feletti magasságon elterülő telken létesülő, 7 épületből álló intézmény alapkőletétele: 1900 XI. hó. Alig egy évvel később a közadakozásból és kölcsönökből felépült Erzsébet Királyné Szana-tórium már betegeket fogadott. Az intézmény a megalakulásától kezdve élen járt a gümőkor keze-lésében, 1907: megkapta az „Orvosnevelő jogo-sítványt”, s újabb 24 ezer nm területet a Főváros- tól. 1909: már tető volt az új pavilonon, és elkészültek a hozzá tartozó fekvőteraszok, de csak 1911-ben fogadta a „B” pavilon a betegeket. A betegszám a kezdeti 400-ról közel 1000-re emelkedett. Az I. világháború alatt tovább nőtt a tbc-vel fertőzöttek száma, közöttük rendkívül sok volt a katona. Weiss Manfréd jóvoltából a számukra újabb pavilon létesült, amelynek üzemeltetési költségeit a honvédelmi tárca vállalta. A Tanács-köztársaság idején az intézmény Erzsébet Szana-tórium néven rövid ideig fővárosi közkórházként működött. Az '20-as évek a korszerűsítés jegyében teltek, liftek, személyzeti lakások épültek. 1928: a szanatóriumban felavatták Korányi Frigyes mai napig látható szobrát. 1938: a Weiss Manfréd-épületben megkezdték a röntgenképek sémába rajzolását. 1940: tüdőgondozót létesítettek az intézmény terü-letén. A háborúban több találat érte a pavilonokat, de 1945 őszén már újra üzemelt a szanatórium. 1948: közvetlen minisztériumi irányítás alatt Állami Korányi Tüdőgyógyintézet néven működött, 1949: államosították. 1951: megalakult az Országos Korányi Tbc Intézet.