Kilátás a Millenniumi emlékmű felállványozott emlékoszlopáról: előtérben az emlékmű, az oszlopcsarnokban Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos (b-j) szobrai, fent jobb sarkán a Tudás és Dicsőség allegorikus bronzszobra, hátrébb a Vajdahunyadvár.
A Millenniumi vagy Ezredéves emlékművet 1896-ban kezdték építeni, a honfoglalás ezeréves évfordulóján zajló hatalmas építészeti és városfejlesztési beruházás részeként. Tervezője és kivitelezője Zala György szobrász és Schikedanz Albert építész volt. Központjában, a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja, ahogyan a legenda szerint az államalapító Szent István király álmában megjelent. A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. Gábriel alakja elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is. Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezéreinek lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak és politikusainak bronzalakjai állnak. Vajdahunyadvár: (hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport) 21 részes épületegyüttese a Városligeti-tó Széchenyi-szigetén áll, Alpár Ignác építész alkotása. Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére építették, hogy egy épületcsoporton belül mutathassák be a magyar építészet történetét. Román, gótikus és reneszánsz-barokk stílusú részei egyaránt vannak, mindegyikük a történelmi Magyarország híres műemlékeinek hű ábrázolása. Az ünnepségekre a határidő miatt főként fából készült el, később tartós anyagokból átépítették. Nevét az erdélyi vajdahunyadi várat idéző főhomlokzatról kapta. Itt található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum.