Gergely Rudolf, a Kaufmann-hagyaték őre (elöl) olvas a 130 éves a Magyar Tudományos Akadémia keleti könyvtárában. Háttérben a folyóirat kabinetben Vekerdi József indológus kandidátus dolgozik.
Az Akadémiai Könyvtár (hivatalos nevén a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára) az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára. 1826 márciusában Teleki József adománya teremtette meg az alapjait. Teleki felajánlotta a Tudós Társaság számára a család 30 ezer kötetes könyvtárát, 1840-ben pedig törvény rendelte el a gyűjtemény gyarapítása érdekében a nyomdai köteles példányok beszolgáltatását. Több főúri család mellett főleg az Akadémia tagjai ajándékoztak a könyvtárnak: Bolyai Farkas, Irinyi János, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály és mások. A Keleti Gyűjtemény létrehozására az MTA 1949-es átszervezése után került sor. Ebben kiemelkedő szerepe volt Ligeti Lajos (1902–1987) akadémikusnak, az MTA orientalista alelnökének. 1951-ben nyílt meg az Akadémia palotájának földszintjén a Keleti Könyvtár, amely ettől kezdve az orientalisztika alapkönyvtára Magyarországon. Az Országos Rabbiképző Intézet tanára, Kaufmann Dávid (1852–1899) hebraika-gyűjteménye nemzetközi hírnévnek örvend. Kaufmann kiváló tudósa volt a középkori zsidó filozófiának, történelemnek és kultúrtörténetnek, szakemberként gyűjtötte a héber kéziratokat és régi könyveket. Halála után a gyűjtemény az Akadémia Könyvtárának tulajdonába került. Vekerdi József (Debrecen, 1927. augusztus 7. – ) Széchenyi-díjas (2002) nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Bizottságának köztestületi tagja. A nyelvtudományok kandidátusa (1955), a nyelvtudományok doktora (1979).