Légi felvétel a budai várnegyedről, középen a Mátyás-templom, mögötte a Halászbástya, előtte a Szentháromság-szobor, jobbra a régi budai városháza, háttérben balra a Szilágyi Dezső téri református templom.
A Mátyás- vagy Nagyboldogasszony-templom első említése 1247-ből való. 1873 és 1896 között Schulek Frigyes vezetésével restaurálták, illetve részben átépítették neogótikus stílusban. A II. világháború alatt súlyos károk érték, 1970-re építették teljesen újjá. A XIX. század óta Koronázó főtemplomként is említik, azonban csak három királyunkat: Károly Róbertet (1308), I. Ferenc Józsefet (1867) és IV. Károlyt (1916) koronázták itt. Szilágyi Dezső téri református templom: 1892-ben kezdték építeni Pecz Samu tervei alapján, neogótikus stílusban. 1896 virágvasárnapján szentelték fel. A belső tér ötszögű központú, középpontjában áll az Úr asztala. A tetőzet cserepei a Zsolnay gyárból származnak. Régi budai városháza: egyemeletes barokk stílusú műemlék épület, 1702-ben (más források szerint már 1692-ben) kezdték építeni Venerio Ceresola itáliai építőmester vezetésével. A budai magisztrátus 1710. június 6-án tartotta benne első ülését. Néhány évtizeddel később Nepauer Máté tervei szerint kibővítették, mai formáját 1770-74 között nyerte el. Budapest 1944–1945-ös ostroma idején megrongálódott, 1950–1952 közt állították helyre. 1873-tól 1944-ig a főváros I. kerületének elöljárósága működött falai között. Később Vármúzeum, majd a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tulajdona lett. 1992-2011 között a Collegium Budapest használatában volt. Szentháromság-szobor: Ungleich Fülöp és Hörger Antal szobrászok alkotása, 1713-ban állították fel. A Halászbástya eredetileg a budai városfal egyik védelmi szakasza, melyet a hagyomány szerint a halászok céhe őrzött. Mai formájában 1895-1902 között építették fel Schulek Frigyes vezetésével, hogy a falszakasz jobban illeszkedjen a Mátyás-templom felújított külsejéhez. A neoromán stílusú építmény hét tornya a hét honfoglaló vezért szimbolizálja.