A Kálvária-templom Kőszeg határában.
A Rákóczi-szabadságharc végén kitört pestis leküzdését követően, 1715-ben Szent Donát tiszteletére kápolnát építettek a mai Kálvária-hegyen, amelyet a Fájdalmas Szűzről neveztek el. A ma is látható barokk Kálvária-templom építését 1729-ben kezdték meg, többek között Pálffy Miklós nádor és más főurak adományaiból. Az építkezést 1735-ben fejezték be. A templom mellé egy remetelak is épült, kertjét kőfallal vették körül. 1763-ban új keresztutat is állítottak a XVII. századi régi helyére, stációit Georg Schweitzer faragta. Ezt 1890-ben bontották le, hogy helyükbe a Ludwig Schöne által tervezett állomásokat állítsák fel. 1895-ban a stációkba öntött, gyárban készült domborművek kerültek, a feleslegessé vált régi reliefeket pedig a kápolna körítőfalába és a remetelak oldalába falazták be. A templom egyik tornyát és héjazatát 1870-ben villámcsapás sújtotta. 1947-ben gyújtogatás következtében belseje kiégett. 1971-ben az Országos Műemléki Felügyelőség végeztetett a templomon helyreállítást.