Kilátás a Vármúzeumra a Mátyás-templom tornyából.
A régi budai városháza egyemeletes barokk stílusú műemlék épület. Kisebb középkori lakóházak maradványain 1702-ben (más források szerint már 1692-ben) kezdték építeni Venerio Ceresola itáliai építőmester vezetésével, aki a budai kőművesek céhét alapította. A budai magisztrátus 1710. június 6-án tartotta meg benne első ülését. 1714-ben Johann Hölbling az emeleten kis kápolnát épített. Néhány évtizeddel később Nepauer Máté tervei szerint és irányításával kibővítették, mai formáját 1770-74 között nyerte el. Budapest 1944–1945-ös ostroma idején súlyosan megrongálódott, tetőzete beszakadt, nyugati szárnya leomlott. A teljes helyreállítás során (1950–1952) többek között új kapuszárnyakat készítettek, restaurálták, illetve részben újrafaragták a leomlott nyugati sarokerkélyt és az ablakok kőkereteit. 1873-tól 1944-ig a főváros I. kerületének elöljárósága működött falai között. Később Vármúzeum, majd a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tulajdona lett. 1992-2011 között a Collegium Budapest használatában volt.