Bácsi Gyula tsz elnök és Kerekes Jánosné könyvelő, id. Torma János nyugdíjas tsz taggal beszélgetnek az új tagokkal bővült Új Élet Termelőszövetkezet irodájában.
A nyugat-magyarországi, 400 lelkes község, Lovas 1951-ben vált ismertté régészeti kincseiről, itt fedezték fel nyomait az időszámítás előtt 30-40 ezer évvel ezelőtt működő festékbányának. az őskortól lakott településre 900 után telepedtek le a magyarok, s a régészeti leletek szerint halászattal, vadászattal, szőlő- és földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. A XVI. században kőtemplomot építettek, melyet 1745-ben barokk stílusban átépítettek. A község életét 1945-ig a veszprémi káptalan határozta meg, 1848-ban a jobbágyok felszabadultak és földtulajdonosok lettek. A XVII. században református hitre tértek át, de a káptalan a 18. században visszatérítette egy részüket katolikus hitre. A reformátusok 1858-ban iskolát, 1910-ben templomot építettek és 1945-ig maguk irányították az életüket. 1945 után Lovas paraszttársadalma felbomlott, az egyéni gazdálkodást 1951-től a termelőszövetkezeti váltotta fel, a huszadik század második felében városias kultúrát építettek ki, a lakosság többsége az iparban, szolgáltatási szektorban helyezkedett el. Napjaink gazdasági válságát a falusi turizmus enyhíti.