Vásárlók a Bástya szövetkezet méteráruboltjában.
Magyarországon a városi fogyasztási szövetkezeti mozgalom méreteiben meg sem közelítette a falusit, és jobbára csak a közalkalmazotti rétegek körében, állami támogatás mellett tudott gyökeret verni. Taglétszámát tekintve legnagyobb a MÁV alkalmazottainak fogyasztási szövetkezete (közismert nevén a MÁV-konzum) volt, amely 1913-ban már több mint 18 ezres tagsággal rendelkezett. Ez azonban erősen kötődött az államvasutak hierarchiájához, s így sokban eltért a klasszikus szövetkezeti alapelvektől. Nem érvényesült az egy tag–egy szavazat elve, előnyt élvezett az üzletrészek kamatoztatása. Lehetővé tették a hitelbe vásárlást, aminek ellenértékét hivatalból vonták le a tagok fizetéséből. A másik jelentékenynek mondható alapítás, a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete 1893-ban jött létre. Jó ideig még árudával sem rendelkezett, hanem a Földművelésügyi Minisztérium épületében lévő raktárhelyiségből látta el tagjait.