A nyergesújfalui Eternit Művek dolgozói daruval emelik a idomcsöveket a gurítópályán. A gyár korszerű átalakítása 1954 óta tart, amellyel a nehéz fizikai munkát teljesen kiküszöbölik.
Nyergesújfalui Eternit Művek: Hatschek Lajos gyártmánya, az eternitpala 1903-ban az Eternit törvényes védjegy elnevezést kapta. A világ első eternitgyára (a feltaláló tulajdona) 1899-ben Vöcklabruckban, Ausztriában, a második (építése: 1903) 1905-ben Nyergesújfalun kezdte meg a termelést. A nyergesújfalui gyár első évtizedében tetőfedő eternitlemezek gyártásával és tetőfedéssel foglalkozott. Profilja 1923-ban burkolólemezek, kézi gyártású lefolyócső és lefolyócső-idomok, 1928-ban hullámlemezek gyártásával bővült. 1949-ben a vállalatot államosították, ekkortól 1963-ig szervezetileg az Építésügyi Minisztérium Igazgatóságához tartozott. Az üzem az 1963-as átszervezéskor elvesztette önállóságát és a Cement-és Mészipari Országos Vállalat (később: Cement- és Mészművekhez) gyáraként működött tovább. A Cement-és Mészművek 10 szervezeti egységből állt: 7 cementgyárból, egy mészműből, a Cementipari Gépjavítóból és az Eternitgyárból.