Gyertyát gyújtanak a demonstráció résztvevői a brassói tüntetés 2. évfordulóján az Astoria aluljáróban. A gyertyagyújtási akciót a FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége) szervezte a munkástüntetés áldozataira emlékezve.
A brassói Vörös Zászló teherautógyár munkásai 1987. november 15-én tüntetést indítottak a kommunista rezsim ellen. A nélkülözés, a krónikus élelemhiány, a fűtetlen lakások mellett a munkáslázadást annak híre váltotta ki, hogy a gyár munkásainak fizetését a terv nem teljesítése és a selejtes exportcikkek miatt ismét levágják. Ennek következtében sztrájk kezdődött. Jelszavaik először szociális jellegűek voltak („A bérünket akarjuk", „Élelmet a gyermekeinknek", „Áramot és meleget akarunk", „Kenyeret – kenyérjegy nélkül"), a város központjába érve számos más dolgozó csatlakozott hozzájuk a Brassói Traktorgyárból, a Hidromecanica vállalattól, de diákok, más lakosok is fölzárkóztak melléjük. Ettől kezdve a megmozdulás politikai színezetet kapott, a tüntetők a diktatúra, a kommunizmus, Nicolae Ceauşescu elleni jelmondatokat skandáltak. Az Ébredj román című – 1990-től az ország himnuszává vált – dalt énekelve felgyújtották a vörös zászlókat. Behatoltak a pártközpontba, felgyújtották Ceausescu arcképét, megverték az épületben talált tisztviselőket. A menetbe beszűrődtek a Securitate ügynökei is, mások nézőként filmezték a tömeget. A tüntetést nem sokkal később szétverték. A letartóztatott tüntetők pere 1988. december 3-án kezdődött, a 181 perbefogott közül 63 személyt ítéltek el, 6 hónap és 3 év közötti börtönre, amelyet kényszermunkahelyeken kellett letölteniük. Jóllehet a brassói munkásmegmozdulás nem vezetett közvetlenül az 1989-es rendszerváltáshoz, súlyos csapást jelentett Ceauşescu rendszerére nézve, egyben tovább fokozta az emberekben meglévő elégedetlenséget az „eredeti román szocializmus" iránt. Az áldozatok igazságtételéért később megalakult Romániában az 1987. November 15-e Egyesület.