2. rész
Nemeskürty István irodalomtörténész mesél az 1848-as szabadságharc forradalmi íróiról, majd a '49-es bukás utáni sorsukról.
4. rész
Vác egyházi központ volt Szent István országlása óta, püspöksége a történelem viharaiban derekasan helyt állt, leginkább a török megszállás alatt kapott hangsúlyos szerepet. A Savoyai Jenő-éra után – a Habsburgok és főként Mária Terézia idejében – a Duna-parti város felvirágzott, új épületeket emeltek, világiakat és egyháziakat egyaránt, aztán az ipari forradalom áldásának köszönhetően megnyitották a cementgyárat is. Vác város több mint 900...
5. rész
Azt szokták mondani, hogy a múlt mögöttünk van, pedig ez csak nézőpont kérdése - alattunk van, rajta állunk - mondta ezt egy magyar politikus az ezredforduló idején. Elgondolkodtató, hogy a magyar Himnusz, Kölcsey Ferenc fohásza egy kétségbeesett és megbűnhődött népre és országra kéri Isten áldását. Ez a himnusz nem táplál gyűlöletet, nem becsmérel más nemzeteket, nem bontogat harci lobogót, nem hirdet bosszút. A Himnusz oltalom. (Olasz Ferenc)
6. rész
Csenger a román-magyar határszélen fekszik. A trianoni határok kijelölése nyomán zsákfalu lett, élénk kereskedelmi központból unalmas, poros település. A nyolcvanas évek közepén egy ambiciózus tanácselnök elhatározta, hogy szülőfalujából újra virágzó várost teremt. Kitűnő segítőtársat talált Makovecz Imre személyében, aki fiatal munkatársaival újjáformálta Csenger központját.
8. rész
A történelem eseményei nemcsak írásos dokumentumok formájában maradtak fenn, hanem szájról-szájra terjedtek; hol formáltak rajtuk egy kicsit, hol elvettek belőlük, hol meg bő lére eresztették őket. Ilyen módon tartotta meg emlékezetében 1848 történelmének eseményeit is a kiegyezés korának magyarsága. Legendák és új hősök születtek, akiknek a megteremtésében még azok is részt vettek, akik nem harcoltak. Memoárok íródtak. Regények a Baradlay családról,...
9. rész
Ezredvégi beszélgetés Gyulai Endre szeged–csanádi megyéspüspökkel.
10. rész
Péterfy László festőnek tanult, mégis a szobrászat lett a fő művészeti kifejezőeszköze. Épületszobrászattal is foglalkozott, Makovecz Imre épületeihez tervezett szobrokat. Először a sárospataki Művelődési Házhoz készített két oszlopszobrot mészkőből, később a paksi Szentlélek katolikus templom szoborplasztikáját alkotta meg. Életét, pályáját alapvetően meghatározta az a hely, ahová született, és azok az élmények, melyeket életének első 10...
11. rész
Az Iparművészeti Múzeum épületét a millenniumi rendezvények keretében maga Ferenc József osztrák császár és magyar király avatta fel 1896. október 25-én. Az uralkodó kitüntette, Pécs városa pedig díszpolgárrá választotta Zsolnay Vilmost, aki a szecessziós épület külső-belső kerámiaburkolatát és tetőzetét készítette el pécsi gyárában. Ezen eseményre is emlékezve nyílt kiállítás 1998-ban az Iparművészeti Múzeumban „Zsolnay szecessziós...
12. rész
1848. szeptember 28-án a sukorói templomban tartották azt a haditanácsot, amelyen a másnapi győztes pákozdi csatát előkészítették. Itt dőlt el, hogy az ország hajlandó a tettek mezejére lépni és a haza védelmében fegyvert fogni. A történelmi események mellett megismerhetjük a Velencei-tó északi partján fekvő kis falut, Sukorót, és megszólaltatjuk néhány érdekes lakóját.
13. rész
A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Az arisztokrácia társasági életet kezdett élni, fontossá vált a személyes megjelenés a bálokon, a kaszinókban. A nagyvárossá válás legfontosabb mozzanata mégis az volt, amikor átvették a Bécsben és Párizsban közismert életformákat, szokásokat. Ha kíváncsiak, hogy hogyan töltötték napjaikat az emberek a századforduló éveiben Budapesten, mindenképpen nézzék meg ezt a...