1. rész
A sorozat műsorvezetője Cseh Tamás, aki már gyerekként beleszeretett a filmhíradók világába. Lebilincselték a tárgyak, emberi tekintetek, mozdulatok, és az, hogy hogyan áll, hogyan viselkedik a felvevőgép előtt egy parasztember, egy főúr, és mit mutat mögötte a város, Budapest vagy az ország, Magyarország. A sorozat két világ képeibe nyújt bepillantást, háború előtt és háború után, 1938 és 1946. Nagy a különbség a két korszak között, de az utca...
8. rész
1940 februárjától rendszeresen érkezik Finnországba az angol és francia hadianyag a skandináv államokon keresztül. A Távol-Keleten 1940-re Japán erős, jól kiképzett hadsereget hoz létre, és modern hadiiparával veszélyes birodalommá válik. Az alapvető kérdés az, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közül melyik ellen fordul. 1948 februárjában Tildy Zoltán köztársasági elnök és hitvese a magyar kormányküldöttséggel Moszkvába utazik, hogy...
9. rész
1940 februárjában indult a nagy orosz offenzíva, mely felmorzsolta a finn ellenállást. A skandináv államok külügyminiszterei Koppenhágában találkoztak, és állást foglaltak Finnország semlegességének megőrzése mellett, de területi integritásának megvédéséről már nem volt szó. 1940 februárjában ünnepelte Magyarország Horthy Miklós kormányzóvá választásának 20. évfordulóját. 1948 elején már tudható volt, hogy hamarosan létesül egy új párt,...
10. rész
1940. március elején a Szovjetunió ultimátumot intézett Finnországhoz, melyben a teljes Karéliai-földszoros átadását követelte. Az a bizonyos Planta tea, amely a háború alatt és után is még jó pár évig megkísérelte pótolni az angol teát, e nehéz évek szimbóluma lett. Erről szól az első magyar musical, mely a felszabadulás előtt játszódik. Az újszerű zenés dráma szövegét Hubay Miklós és Vas István írta, zenéjét Ránki György szerezte.
11. rész
1940. március 12-én Moszkvában aláírták a szovjet–finn békeszerződést, és ezzel véget ért a téli háború. A békeszerződés súlyos területi és gazdasági következményekkel járt Finnországra nézve. 1948. február 13-án fogadta el a Kossuth-díj alapításáról szóló törvényt a Parlament. A Kossuth-díj az 1848-as forradalom 100. évfordulója alkalmából a magyar alkotómunka jutalmazását és az alkotókedv serkentését kívánta szolgálni.
12. rész
A szovjet hadsereg az elfoglalt finn területen azonnal kihirdette az ostromállapotot, és új erődítések kiépítéséhez kezdett a Karéliai-földszoroson és a Ladoga-tó körül Leningrád (Szentpétervár) védelmére. 1940. március 18-án került sor Hitler és a Duce találkozójára a brenneri pályaudvaron a német és olasz külügyminiszterek jelenlétében. Itt dőlt el végleg, hogy a Duce a Führerrel tart életre-halálra. 1948 márciusában a Hősök teréről elindultak...
13. rész
1940 tavaszán a Moldva áradása súlyos károkat okozott Prágában, amely ekkor már csak papíron Csehország fővárosa, hiszen 1939-től a térképen Cseh–Morva Protektorátus néven jelzik az országot. Magyarországon is hatalmas árvíz pusztított, a Duna és a Tisza völgyében szinte egy időben jelentkezett az árhullám. 1948 tavaszán az államosítás 594 vállalatot érintett, és ekkor kezdte el támadni Rákosi Mátyás az egyházakat, kiváltképp a katolikus egyházat...
14. rész
1940 áprilisában már érvényben volt Hitler hadparancsa három semleges ország, Belgium, Luxemburg és Hollandia megtámadásának előkészítésére. 1948 tavaszán megkezdődik a Duna–Tisza-csatorna építése. A tervezett 34 km-es csatornából azonban csak 22 km épült meg. 1948 márciusában Magyarország és Jugoszlávia kapcsolata még zavartalan, néhány héttel később azonban Sztálin látványosan szakít Titóval.
15. rész
A német vezérkar már 1939 végén megkezdte a tervek kidolgozását Skandinávia elfoglalására. 1940. április 9-én hajnalban megindult az összehangolt támadás Dánia és Norvégia ellen. 1948. április 4-én, a „felszabadulás” 3. évfordulóján a Szovjetunió az 1848-as szabadságharc és más, régebbi hadjáratok 203 lobogóját politikai gesztusként átadta Magyarországnak. Paradox helyzet, hogy a megszállóként itt maradt szovjet hadsereg a szabadság elhozójaként...
16. rész
1940 tavaszára a Wehrmacht 103 hadosztályt vonultatott fel a nyugati fronton. A Sarlóvágás-tervet Erich von Manstein tábornok dolgozta ki: az Ardenneken páncélosokkal akart áttörni, hogy benyomuljon Franciaországba. A terv sikerre volt ítélve. 1948 áprilisában 550 küldött vett részt az Országházban a Nemzeti Parasztpárt Országos Kongresszusán. A háttérben eközben már folyt az egyesült párt programjának összeállítása.
17. rész
1940. április 27-én vezette oltár elé vitéz nagybányai Horthy István gróf Edelsheim-Gyulai Ilonát. A félbeszakadt nászút alig tíz napig tartott, aztán jött a háború. 1948 a fordulat éve. A látszat még az, hogy Magyarország a többpárti parlamenti demokrácia országa. A valóságban azonban a demokrácia ekkor már csak álruha volt, amely nehezen leplezhette az egypárti diktatúrát.
18. rész
1940-re alaposan megváltozott Magyarország szomszédaihoz fűződő viszonya. A Teleki-kormány külpolitikai aktivitása elsősorban Jugoszláviára irányult. A fegyverek hagyományos beszerzési forrásai Trianonnal eldugultak, így meg kellett teremteni a fegyvergyártás hazai alapjait. A MÁVAG-nál és a Rábánál megindult a lövegek és a páncélozott járművek gyártása. 1948. május 1-jén még sokan voltak, akik örömmel és lelkesen vettek részt a felvonuláson. A...
19. rész
1940. április 9-én szállnak partra a németek Dél-Norvégia kikötőiben, és rövidesen benyomulnak a fővárosba, Oslóba is. 1948. április 25-én kerül sor Rákosi Mátyás mezőhegyesi látogatására és híres beszédére.
20. rész
1940. május 10-én az egész belga–holland–német határon áll a harc. Brüsszel és Hága a szövetségesek, azaz Franciaország és Nagy-Britannia segítségét kéri. 1948. május 14-én Tel-Avivban kikiáltják Izrael államot. Mind a Szovjetunió, mind az Amerikai Egyesült Államok támogatta a zsidó állam létét.
21. rész
1940. május 10-én megkezdődött a német támadás Hollandia, Belgium és Luxemburg ellen. A hatalmas túlerőben lévő német seregek hamar áttörték a határ menti védővonalakat. 1948 februárjában az állam Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszteren keresztül megbeszéléseket kezdeményez a katolikus egyház vezetésével a katolikus iskolák államosításáról. Ekkor indul el az állam és katolikus egyház közötti konfliktussorozat.
22. rész
1940. május 10-én a németek megindultak Belgium ellen, s végül a belgák megalázó feltételekkel letették a fegyvert. A Német Birodalom elérte a La Manche-csatornát, s olyan repülőterekhez jutottak, melyek alig 10 percre vannak Dél-Angliától. 1948 tavaszán nagy a vihar az egyházi iskolák államosítása körül. A Budai Várban, az úrnapi körmenetben a távollévő Mindszenty József prímás helyett Dudás Miklós hajdúdorogi püspök kísérte az oltáriszentséget.
23. rész
1940. május végén sikerült összevonni a szövetségeseknek Dunkerque környékén több mint 300.000 francia, angol, belga katonát, és elkezdték kimenekítésüket Nagy-Britanniába. Hitler azt várta, hogy sikerei után Nagy-Britannia békét vagy fegyverszünetet fog kérni, s keletre fordíthatja erőit. Ezzel szemben azonban Churchill 1940. június 4-én egyik legnagyobb hatású háborús beszédét mondta el, és a szigetország lakóit védekezésre szólította fel. 1948...
24. rész
Hitler sikerei után, 1940. június 10-én Olaszország hadat üzent Nagy-Britanniának és Franciaországnak, s ezzel belépett a háborúba. Ekkor már csak az utolsó lökést kellett megadni ahhoz, hogy a francia hadsereg összeomoljon.1948. június elejére beindul a kampány az iskolák államosítása mellett és ellen. A pattanásig feszült helyzetben a kommunista propagandagépezet és hatalom az 1948. június 3-án Pócspetriben történt rendőrgyilkosságot használja fel az...
25. rész
A németek mindössze hat hét alatt legyőzték Franciaországot. A német–francia fegyverszüneti tárgyalásokon Hitler is megjelent, de nem volt hajlandó szóba állni a franciákkal. A tárgyalásokat ugyanott, ugyanabban a vasúti kocsiban folytatták le, amelyben 1918-ban a franciák a fegyverszüneti feltételeket közölték a német kiküldöttekkel. Mindszenty 1948. június 18-ra ünnepélyes tiltakozással és a tömegek mozgósításával készült az egyházi oktatási...
26. rész
1944-re a Horthy házaspárnak már csak egyetlen gyermeke volt életben, ifj. Horthy Miklós. Nem csoda, hogy a német titkosszolgálat a kormányzó fiának elrablásával kezdte zsaroló akcióját 1944 októberében. 1948. június 13-án a Parlament épületében a küldöttek jelenlétében megkezdte munkáját a két munkáspárt kongresszusa, hogy kimondja a két párt egyesülését, megvitassa az egységes munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártjának programját és szervezeti...