Mestersége: Színész. Ha valakiről, Gábor Miklósról ez mindenképpen elmondható. Mesterien űzött hivatása ez egy mindig intellektuális, átgondolt, hiteles alakításokat nyújtó emberábrázoló művésznek. 75. születésnapja alkalmából beszélgetett vele kedves kecskeméti rendezője és színigazgatója, Ruszt József, s a beszélgetés végére talán választ kapunk Babits Esti kérdésének miértjére. Ezzel a gondolatisággal elevenedtek meg az évtizedek folyamán Gábor Miklós szerepei és rendezései: A velencei kalmár, a Koldusopera, Tanner John házassága, Lear király, Oidipus, Tasso és A vihar Prosperója. Rá is igaz a mondás, hogy aki valamiben tehetséges, az feltétlenül még valami másban is tehetséges: az írónak is nagyszerű színész kiváló grafikáival is megismerkedhetünk. A színésszel és az emberrel találkozunk, aki minden nap lázad az ostoba gonoszság és a gonosz ostobaság ellen, mégis borzasztóan szeret élni, és aki Prosperóként sem tudja eltörni a varázspálcát, abbahagyni a játékot.

Balogh Emese (Vágóasszisztens), Garamvölgyi Erzsébet (Rendező munkatársa), Haraszti Zsolt (Operatőr), Herczeg László (Zenei Szerkesztő), Jordán Péter (Felvételvezető), Kende Júlia (Vágó), Koltai Tamás (Szerkesztő), Migray Gábor (Hangmérnök), Miszlay Péter (Felvételvezető), Ruszt József (Riporter), Szolnoki András (Gyártásvezető), Szőnyi G. Sándor (Stúdióvezető)

Gábor Miklós (Műsor résztvevő), Ruszt József (Műsor résztvevő), Ruszt József (Műsorvezető)